Az afázia összefoglaló elnevezése mindazon beszédzavarnak, amelyek organikus agyi károsodás következtében jönnek létre.

Az afázia tehát a nyelvhasználat képességének zavara. Ez azt jelenti, hogy aki afáziás, nem képes teljes értékűen használni a nyelvet, nem tudja kimondani, elmondani azt, amit akar.
Hasonlít ez az állapot arra, amikor egy számunkra ismeretlen idegen nyelvi környezetben próbálunk kommunikálni. Az ember ilyenkor szembesülhet azzal, hogy nem tudja világosan kifejezni, amit szeretne, vagy képtelen megérteni, amit neki mondanak. Ez azt is jelenheti, hogy nem tud akár egy pohár vizet sem kérni.
Az afáziával élő emberek számára ezek a problémák anyanyelvi környezetben is mindennaposak. Ez azért különösen kudarc az afáziások túlnyomó többsége számára, mert a nyelvhasználati zavar mellett, teljes intellektuális képességükkel rendelkeznek.

Az afázia kialakulása

Az afázia agysérülés következtében alakul ki. Ezen sérülések eredete legtöbbször valamilyen érrendszeri rendellenesség. Az ilyen rendellenességet szélhűdésnek, agyvérzésnek, illetve apoplexiának (gutaütésnek) is nevezik. Az orvosi terminológiában a CVA (cerebrovascular accident) rövidítés használatos, mely az agyi ereket érintő balesetekre utal. Az afázia kialakulását okozhatja továbbá egy trauma (olyan agyi sérülés, melyet például egy autóbalesetben szenvedhetnek el), vagy agytumor is. Agyunk működéséhez oxigénre és glükózra van szükség. Ha egy CVA következtében vagy egy másik említett okból kifolyólag az agyi vérkeringés felborul, agysejtek pusztulnak el azokon a területeken. Az agynak különböző területei vannak, melyek különböző funkciókat töltenek be. A legtöbb embernek a nyelvhasználatot érintő területek a bal agyféltekéhez tartoznak. Afázia esetében ezek a területek sérülnek.

-részlet a Nemzetközi Afázia Társaság tájékoztató anyagából.

 

• Milyen további problémák fordulhatnak elő?

• Az afázia kezelése

 

Sok afáziás részesül kórházi kezelésben, mely legtöbbször az agykárosodás elszenvedése után történik. A kórházból való elbocsátást követően több afáziás további kezelésre szorul, ám nem mindig világos, kihez fordulhatnak segítségért. Fontos, hogy a beteg konzultáljon kezelőorvosával a számára alkalmas lehetőségekről. Az afázia kezelése majdnem minden esetben beszédterapeuta segítségével történik. Elvileg minden afáziás jogosult beszédterápiára. A kezelés időtartama többek között összefügg az afáziából való gyógyulás mértékével, valamint az adott ország lehetőségeivel és szabályozásaival.

http://www.afasie.nl/aphasia/pdf/18/brochure1.pdf

„Minden közlési próbálkozás csak mások jóakaratával sikerülhet”
(Max Fisch)

A beszéd sajnos akkor is károsodhat, amikor már jól elsajátítottuk. Egy hirtelen baleset, idegrendszert károsító betegség, és az addig jól használt nyelv teljesen elveszhet. Az agy sérülése következtében az egyén és a külvilág közötti kommunikáció nehézkessé vagy lehetetlenné válhat.

A dysarthria

Az afázia

A beszédterápia 

A betegek krízise

A nyelv- és beszédzavar különböző hatásokkal lehet a kommunikációs, a szociális és az érzelmi területekre egyaránt. Az afáziában és dysarthriában szenvedők egész élete megváltozik. Ezek az állapotok olyan krízishelyzetek, melyek váratlan követelményeket, új alkalmazkodást és döntéseket kívánnak meg. Az egész addigi életvitel megváltozik, egy „új” élet kezdődik.
A teljes beszédrehabilitáció csak a legritkább esetben lehetséges. A legfontosabb teendő a helyzet pszichés leküzdése. A beszéd fejlesztése része a rehabilitációnak, de emellett rengeteg a teendő. Megváltozik a család életformája, az esetleges bénulások mozgássérüléssel is járnak (a kerekes-székes életforma kialakítása). A munkahely elveszítésével anyagi veszteség, a kiszolgáltatott helyzet miatt önértékelési válság egyaránt bekövetkezhet.

A terápia

www.fejlesztok.hu

Ezúton szeretnénk tájékoztatni az érintett afáziás, beszédfogyatékossággal élő személyeket, családjaikat és a terápiás folyamatban részt vállaló szakembereket (orvosokat, pedagógusokat és a pedagógiai munkát segítő munkatársakat) egy érintett személy által kifejlesztett, a beszéd-, szó-újratanulás során használható eszközről.

Az eszköz egy számítógépes program, ami segíti az aktív szótalálást, a beszédértést, a szavak hallás utáni helyes kimondását. A programot Komanovics István fejlesztette, aki elvesztette beszédkészségét, majd a fejlesztő terápiákat követően összeállított egy önálló, otthoni tanulásra, gyakorlásra alkalmas szótárt. A szótár folyamatos fejlesztés alatt áll, jelenleg összesen 500 szót tartalmaz, tematizálva 34 különböző területre. A programot a fejlesztő ingyenesen rendelkezésre bocsátja minden érdeklődő, érintett és szakember számára.

A program az alábbi linken tölthető le:

https://drive.google.com/open?id=0Bwjt_PvF0_2KV21aNDRsNW8zSUE

A programhoz további hasznos eszközként küld a fejlesztő egy „magnót”, ami az alábbi linken érhető el:http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/audacity.html

A program felveszi, visszajátssza és tárolja a hangokat, a kimondott szavakat, ami a szavak helyes hangos kimondását ellenőrizheti.

A felhívással célunk a program minél szélesebb körű terjesztése, a terápiás fejlesztés mellett az önálló gyakorlás lehetőségének támogatása.

Az eszköz használatához sok sikert kívánunk a szakembereknek és az érintett személyeknek egyaránt.

Dr. Juhász Péter főosztályvezető úr megbízásából/EMMI

Az Újrabeszélők Egyesülete 2007-ben jött létre egy gyógyult afáziás beteg gondolatain keresztül: http://www.aphasie.hu/

 

 

 

 

 

 

MAGYARORSZÁG ELSŐ KOMMUNIKÁCIÓT SEGÍTŐ SZOFTVERCSALÁDJA:

http://verbalio.com/

Könyvajánló:

Afázia témakörrel foglalkozó irodalomjegyzék: http://www.afazia.info/afazia-temakoerrel-foglalkozo-irodalomjegyzek

-Beszélj bátran

Szerző: Takácsné Csór Marianna

  

http://www.betubazar.hu/Beszelj-batran-Feladatgyujtemeny-az-afazia-terapiajahoz-2972

–Cseh Katalin: Élet afáziával, hemiplégiával

Élet afáziával hemiplégiával – ismeretterjesztő minden érintettnek, aki e két szóval találkozik

Megrendelhető: https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=696492&type=20

–Gyakorlatok az afázia otthoni gyógyításához

Szerző: Póczos Zs.

A könyv a Medicina kiadónál jelent meg 1994-ben. Egy afáziás beteg és házastársa történetét ismerhetjük meg. Olyan betegek számára tartalmaz gyakorlatokat, akiknek beszédzavara nem túl súlyos, egyszerűbb hangsorok, szótagok kimondásánál már többre is képesek.

Megrendelhető:

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?ID=10077

-Gyakorló anyag afáziás betegeknek

Szerző: Lengyel Endréné

A könyv a súlyos beszédzavarban szenvedők családtagjainak kíván gyakorlatias segítséget nyújtani.

Megrendelhető:

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=gyakorlo-anyag-afazias-betegeknek&ID=9632

Vissza

Sok afáziás részesül kórházi kezelésben, mely legtöbbször az agykárosodás elszenvedése után történik. A kórházból való elbocsátást követően több afáziás további kezelésre szorul, ám nem mindig világos, kihez fordulhatnak segítségért. Fontos, hogy a beteg konzultáljon kezelőorvosával a számára alkalmas lehetőségekről. Az afázia kezelése majdnem minden esetben beszédterapeuta segítségével történik. Elvileg minden afáziás jogosult beszédterápiára. A kezelés időtartama többek között összefügg az afáziából való gyógyulás mértékével, valamint az adott ország lehetőségeivel és szabályozásaival.

Irányelvek a kommunikációhoz

Az afázia következtében a beteg megértésének és önkifejezésének módja megváltozik. A fennmaradó kommunikációs lehetőségek maximális kihasználásával azonban az emberek így is tudnak kommunikálni az afáziásokkal. Egy súlyos afáziában szenvedő gyakran csak a legfontosabb szavakat érti meg egy mondatból; csak a “kulcsszavakat” fogja fel. A dolgok mindössze kulcsszavakon keresztül történő megértése azonban félreértésekhez vezethet, hiszen a kulcsszavak kombinációja és általános jelentése miatt a közléstartalom különféleképp értelmezhető. Gyakran egy egészséges és egy afáziás azt hiheti, jól megértette egymást, ám egy későbbi reakció olykor megcáfolja ezt.

Ha egy afáziásnak akar mondani valamit

• Először is hagyjon kellő időt a társalgásra! Üljön le kényelmesen és teremtsen szemkontaktust!
• Ha tart a társalgástól, akkor először mondjon magáról valami egyszerű információt, aztán kérdezzen olyan dolgokat, melyekre maga már ismeri a választ!
• Beszéljen lassan, használjon rövid mondatokat és hangsúlyozza a mondatok leglényegesebb szavait!
• Írja le a legfontosabb szavakat! Ismételje meg a közlendőjét és adja oda afáziás társának, amit leírt! Az írott információt a beteg emlékeztetőül, vagy kommunikációs eszközként is fel tudja használni.
• Segítse afáziás társát az önkifejezésben mutogatással, gesztikulálással, rajzolással, vagy írással; illetve kérdezze meg, ő meg tud-e mutatni, le tud-e rajzolni vagy írni bármit abból, amit ki akar fejezni! Keresgéljen vele együtt a zsebszótárban vagy a társalgási könyvben!

Ha egy afáziás akar mondani valamit Önnek

Először is tisztázni kell, kik az érintettek, mi történik vagy történt, illetve lehetőleg azt is, hogy az esemény hol és mikor történik vagy történt. Nagyon fontos, hogy Ön megfelelő kérdéseket tegyen fel, legyen találékony és a lehető legmódszeresebben haladjon előre a társalgásban! Mindig törekedjen rá, hogy többválasztásos kérdéseket tegyen fel, melyekre felsorolja a választási lehetőségeket!

Kommunikációs segítségek

Számos országban speciális képes könyveket használnak szavakkal és rajzokkal. A szavakra vagy képekre való mutogatással a beteg világosan kifejezheti, amire gondol. Érdemes megkérdezni az orvost vagy a beszédterapeutát, hogy ezek a segédeszközök elérhetőek-e az adott országban. Ha nem, saját kezűleg is készíthető ilyen kommunikációs könyv; mely tartalmazza az afáziás személy számára fontos képeket, rajzokat és szavakat. Ennek segítségével eseményekről és érzelmekről is lehet társalogni. Amikor egy ilyen könyv használatával kommunikálunk egy afáziással, vele együtt kereshetjük meg a társalgáshoz szükséges fogalmakat. Gondoskodjunk róla, hogy legyen kéznél papír és ceruza! Így leírhatjuk egymás alá a beszélgetés legfontosabb szavait, ami megkönnyíti a társalgás tartalmának követését és felidézését.

A türelem mindent legyőz

Egy afáziással való társalgás rengeteg időt és türelmet igényel. A felsorolt tanácsok ellenére előfordulhat, hogy mégsem igazán működik a kölcsönös megértés. Ilyenkor hagyjuk a témát egy időre, majd próbálkozzunk vele később; valószínűleg úgy több sikerrel járunk.

További információk

Az Afázia Nemzetközi Egyesületének (Association Internationale Aphasie /AIA/) honlapján különböző nyelveken további információkat találhat az afáziáról: www.aphasia-international.com. Itt megtalálhatja az afáziával foglalkozó nemzeti egyesületek linkjeit is, melyek mindegyike az adott ország nyelvén szolgál információval az afáziáról.

Ennek a honlapnak a célja, hogy felhívja a figyelmet az afáziára, illetve elősegítse az afáziások csoportjainak kapcsolatteremtését; ezáltal megakadályozva, hogy az afáziában szenvedőknek társadalmi elszigeteltségben kelljen élniük.

-részlet a Nemzetközi Afázia Társaság tájékoztató anyagából.

Az afázia összefoglaló elnevezése mindazon beszédzavarnak, amelyek organikus agyi sérülés következtében jönnek létre. A szó görög eredetű: aphasia, jelentése beszédtelenség.

Az afáziának több formáját lehet megkülönböztetni:

1. szenzomotoros
2. motoros
3. szemantikus
4. szintaktikai

A szenzomotoros afázia fő tünete ép hallás mellett a beszédmegértés zavara; emellett folyamatos beszéd, szó- és hangtévesztések, neologizmusok jellemzik.

A motoros afáziában a beszédszervi működések mellett leginkább a beszédkészségek érintettek; a beszéd megértése és a nyelvi emlékezet közepesen zavart, ami félreértésekhez vezet.

A szemantikus afáziában egyes szavak jelentésének felfogása sérül. A szintaktikai afáziában a mondatalkotás nem megfelelő (agrammatizmus).

Az agy meghatározott területeinek sérülése következtében (agyvérzés, agyi infarktus) az egyén, aki a korábban elsajátított nyelvet helyesen használta a társadalmi érintkezésben, afáziás lesz. A nyelvi képesség zavara megmutatkozhat a beszéd kifejező oldalának vagy megértő oldalának, illetőleg egyszerre mindkettőnek hiányában vagy zavart működésében. Tehát a beszéd és a beszéd megértése egyaránt sérülhet.
A nyelvi zavarok kezelési módjában hasonlatosság van a megkésett beszédfejlődés, valamint a diszlexia-diszgráfia terápiájához. Az ott eredményesen használt módszerek az afázia kezelésében is hasznosíthatók. Ha a logopédus egységében és részletességében alaposan ismeri az emberi beszéd, az olvasás-írás, a nyelv fejlődésének állomásait, és az ahhoz szükséges képességeket, akkor tudja igazán eredményesen kezelni az afáziás beteget. Ez mindenképpen egy átfogó ismeretet kell, hogy feltételezzen, amely segítségével a legmegfelelőbb módszert tudja alkalmazni a sérülésnek megfelelően, és mindenképpen a legkreatívabban.

A logopédiai terápia mellett a lovas terápia kulcsfontosságú szerepet tölthet be a nyelvi és beszédfunkciók sérülésének helyreállításában. A lépésben járó ló ugyanazokat a mozgásmintákat közvetíti a rajta ülő páciens számára, mint amit az ember medencéje, törzse, ideg- és izomrendszere egészséges járás közben is megkap. Ez esetben a ló mozgását visszük át a lovon ülőre, aki szinte észrevétlenül, ellazultan fogadja be a különféle ingereket. A gyógylovardákban képzett szakemberek dolgoznak, s nem utolsósorban erre a célra kiképzett lovak várják a gyógyulni, ellazulni vágyókat.

 

A dysarthria a beszédmozgások koordinációs kivitelezésének zavara. Okai között szerepelnek az agyi sérülések, fejlődési-, genetikai rendellenességek, szülési károsodások, érrendszeri gyulladásos megbetegedések, daganatok, anyagcserezavarok. A károsodás a beszédhangok kiejtési mechanizmusát nehezíti. Az artikuláció zavart, elmosódott, a beszéd rosszul érthető, részben orrhangú, csaknem érthetetlen lehet.
A logopédiai vizsgálat a légzés, a hangadás, az artikuláció zavarainak feltárásával indul, az arc és a nyak reflextevékenységét is meg kell nézni, előfordulhatnak izombénulások.
A terápia nem csak a sérült beszédmotorikára, hanem a kommunikációs zavarra is ki kell, hogy terjedjen, sőt a szókincs bővítése is fontos feladat.

A dysarthria tüneteit a sérülés helye és kiterjedése határozza meg, amely együttesen megmutatkozik a légzés eltérésében, a hangadás és a kiejtés érthetetlenségig fokozódó torzulásában, illetve a beszéd zenei elemeinek változásában. A sérülés helyének függvényében a beszéd lehet szaggatott, fújtató, szabálytalan ritmusú, elkent vagy monoton.

A beteg a szótagokat és betűket nem tudja rendes szavakká összefűzni. A dysarthria szenvedők többnyire az egyes betűket vagy szótagokat helyesen ejtik ki, de a szavakból nem tudnak értelmes mondatokat alkotni, ezért ezt a betegséget szótagbotlásnak is szokták nevezni. Az ilyen beteg pl: (Peking) helyett (Keping)-et mond. Legtöbbjük normálisan tud írni és olvasni, mivel rendszerint a beszédképzés és -értés nem érintett az afázia egyes formáitól eltérően.

 

A dysarthria súlyos formája az anartria. Anartriában a hangadás és az artikuláció összhangja megbomlik, a beszéd teljesen érthetetlen, vagy az érintett egyáltalán nem képes beszédhangokat képezni (némaság). A beszéd zenei elemei szintén sérülnek. A lélegzés szabályozása sérül, a nyelés nehezített. A beszélőszervek, különösen az ajkak és a nyelv mozgása zavart szenved.

Az anartriát a domináns agyfélteke mozgatókérgének sérülése, vagy a hozzá kapcsolódó idegpályákban esett károsodás, vagy az agytörzs bolygóideghez, nyelv-garatideghez, avagy a nyelv alatti ideghez tartozó magjának sérülése okozhatja.