Szerzett agysérülés következtében létrejövő látássérülések és az ehhez kapcsolódó kognitív funkciózavarok (pdf):

(A Vakok Állami Intézetének kiadványai/Módszertani útmutatók)

https://vakokintezete.hu/wp-content/uploads/2016/10/szam.pdf

A szerzett agysérülés következtében kialakuló látássérülés olyan átmeneti vagy tartós, maradandó sérülés a látási funkciókban, amelyet a látópályák, az elsődleges látókéreg (V1), illetve az agy látással összefüggő
további területeinek sérülése okoz. A látási funkciók közül a látásélesség sérülésének mértéke az enyhétől a teljes vakságig terjedhet. A látótérben bekövetkező változások típusa és kiterjedése az agyi sérülés helyétől, kiterjedésétől és a behatás intenzitásától függ. Az elemi vizuális funkciók mellett gyakran sérülnek a magasabb rendű vizuális feldolgozási folyamatok is, amelynek következtében a személy nem érti és/vagy nem képes interpretálni azt, amit a szemével lát. Kapcsolódhat hozzá okuláris vagy
szemmozgási rendellenesség is. Másfelől mivel a látás szoros összefüggésben van egyéb területekkel, a vizuális tünetekkel összefüggésben megjelenhetnek vesztibuláris rendszer (egy olyan érzékszervrendszer, amely a belső fülben található és a test egyensúlyának fenntartásáért felelős. – szerk.) jellegű problémák is (például szédülés, egyensúlyzavar stb.).

Az agyi sérülések következtében többek között az alábbi látás-, illetve azzal összefüggő problémák alakulhatnak ki:

• látásélesség csökkenése, teljes vakság;
• csökkent kontrasztérzékenység;
• fényérzékenység (photophobia);
• kettőslátás;
• szemmozgászavarok;
• látótérdefektusok (különböző típusú látótérkiesések a sérülés helyétől függően a látótér centrumának megkímélésével vagy anélkül);
• a látás magasabbrendű, kognitív diszfunkciói;
• a vizuális felismerés zavarai (agnóziák):
• prozopagnózia (arcfelismerő-képesség hiánya, arcvakság);
• szimultánagnózia (két vagy több tárgy egyidejű észlelésének
  zavara);
• topográfikus agnózia (a tájékozódási képesség zavara);
• tárgyagnózia (tárgyak felismerésének zavara);
• a vizuális memória zavara;
• a vizuális képzelet zavara;
• a téri észlelés zavara;
• a vizuális figyelem zavara;
• akinetopsia (a mozgásérzékelés zavara, mozgásvakság, amikor a
  személy állóképek sorozataként látja a mozgást);
• vaklátás (nem tudatos vizuális működés kérgi vakság esetében);

Lehetséges társuló zavarok:

• anosognosia (a betegségbelátás hiánya);
• vizuális neglect szindróma (a saját testre és a környezetre
  is kiterjedő vizuális figyelem, tudatosság sérülése a sérült
  agyféltekével ellentétes oldalon).