Magyarországon naponta több mint 70-en kerülnek kórházba gutaütéssel, ez körülbelül 27 ezer embert érint évente.

Jill Bolte Taylor TED előadása: Egy agykutató boldogító agyvérzése – az előadó „Mennybe döngölve” című könyvve alapján

„Mivel a bátyámat szkizofréniával diagnosztizálták, ami egy agyi betegség, felnőttem, hogy az agyat kutathassam. És lány testvérként, illetve később tudósként, érteni szerettem volna, hogy én miért vagyok képes az álmaimat a valóságomhoz kapcsolni, és miért tudom megvalósítani az álmaimat. Mi az oka, hogy a testvérem agya, a szkizofréniája miatt, nem képes összekapcsolni az álmait egy közös és megosztott valósággal, és emiatt azok téveszmévé válnak?

Tehát az életpályámat a súlyos mentális betegségek kutatásának szenteltem. Indiana államból Bostonba költöztem, ahol Dr. Francine Benes laborjában dolgoztam, a Harvard Pszichiátriai Tanszékén. A laborban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy „Mik a biológiai különbségek, a normális kontroll csoportba tartozók agya, és az olyan egyének agya között, akiknél szkizofréniát, szkizoaffektív vagy bipoláris zavarokat diagnosztizáltak.”

További részletek ebben a videóban – a jobb alsó sarokban beállítható a magyar felirat:

[otw_is sidebar=otw-sidebar-1]

„Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a stroke – vagy ahogyan a köznyelvben említeni szokták, a szélütés, gutaütés – nem egyéb, mint egy hirtelen kialakuló idegrendszeri károsodás” – kezdte előadását dr. Szikora István, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Neurointervenciós Osztályának vezetője. Hozzátette: a mai szóhasználatban általában az agyi érkatasztrófákat értjük stroke alatt, amelyeknek valójában mintegy 10-12 százaléka vérzéses eredetű. Ez a vérzés létrejöhet az agyállományban, az agyhártya és az agyfelszín között, az agyhártya és a csontos felszín között, illetve a lágy agyhártya és az alatta futó erek közötti üregben. A szakember kiemelte, mindezektől függetlenül az ilyen események túlnyomó többsége vérhiányos állapotból, azaz érelzáródásból származik.

A koponya-CT a legtöbbször alkalmazott diagnosztikus módszer. „Amennyiben a vizsgálat során intravénásan kontraszt anyagot juttatunk a beteg szervezetébe, képesek lehetünk az agyi ereket is ábrázolni” – részletezte a szakember. Hozzátette, hogy a mágneses rezonancia eljárás (MR) finomabb diagnosztikára alkalmas, jóval részletgazdagabban ábrázolja például az agyi tekervényeket, illetve a köztük húzódó barázdákat is. Rendelkezésre áll továbbá az angiográfia, azaz az érfestés eljárás, amely képes az agyi érképletek pontos ábrázolására, valamint ezen túlmenően az érbetegségek kezelésére is.

A képalkotó módszerek áttekintését követően dr. Szikora István rátért arra, hogy mi is az a neurointervenció. Mint fogalmazott, ez egy multidiszciplináris terület, amely különböző szakmák (neuroradiológia, neurológia, idegsebészet) együttműködésével művelhető eredményesen.

A munkánk célja, hogy a központi idegrendszer elsősorban érrendszeri kórképeit minimálisan invazív úton tudjuk megközelíteni, mégpedig valamilyen biológiailag preformált csatornán, például az érrendszeren keresztül

– magyarázta. Miután sikerült az érrendszeren keresztül megközelíteni a problémás területet, a következő lépés a kóros képlet morphológiai hibájának korrigálása valamilyen mechanikus eszközzel.

Forrás: SOTE

[otw_is sidebar=otw-sidebar-1]

10-ből egy esetben a véralvadék okozta szélütés (stroke) krónikus fejfájás kialakulását vonja maga után – olvasható a Stroke című tudományos folyóiratban. Az Írországi Nemzeti Egyetem (Galway) munkatársai által vezetett felmérés 16 ezer betegre terjedt ki, és megállapították azt is, hogy stroke-ot követően nő a testi és a mentális hanyatlás kockázata is. A fájdalom már korábban is felmerült, mint a stroke potenciális szövődménye, azonban a szakemberek között nem volt konszenzus, hogy vajon milyen arányban is jelentkezik, és hogy mennyire befolyásolja az egészségi állapotot. Jelen vizsgálat sikeresen pontosította a korábbi becslések szerinti 8-55 százalékot.

[otw_is sidebar=otw-sidebar-1]

A tanulmány egy korábbi gyógyszervizsgálat adatait használta fel, mely 35 országra kiterjedve 34 hónapos időszakot ölelt fel. A Boehringer Ingelheim finanszírozta vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy milyen gyakran alakul ki a szélütést követő krónikus fájdalom, kik a legveszélyeztetettebb betegek, és mik a hosszabb távú egészségügyi következmények. Fájdalom leginkább azokban az esetekben maradt vissza, ahol a stroke funkciókiesést okozott, ilyenkor gyakori volt az egyes ingerekre való túlzott reakció. A kockázatot fokozta a súlyosabb stroke, illetve a betegek alkoholfogyasztása, a sztatin típusú koleszterincsökkentő gyógyszer szedése, a betegség utáni depresszió, a cukorbetegség, és a verőérbetegség jelenléte, emellett a nők is fokozottan érintettek. (mno.hu)