„Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a stroke – vagy ahogyan a köznyelvben említeni szokták, a szélütés, gutaütés – nem egyéb, mint egy hirtelen kialakuló idegrendszeri károsodás” – kezdte előadását dr. Szikora István, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Neurointervenciós Osztályának vezetője. Hozzátette: a mai szóhasználatban általában az agyi érkatasztrófákat értjük stroke alatt, amelyeknek valójában mintegy 10-12 százaléka vérzéses eredetű. Ez a vérzés létrejöhet az agyállományban, az agyhártya és az agyfelszín között, az agyhártya és a csontos felszín között, illetve a lágy agyhártya és az alatta futó erek közötti üregben. A szakember kiemelte, mindezektől függetlenül az ilyen események túlnyomó többsége vérhiányos állapotból, azaz érelzáródásból származik.
Ma Magyarországon évente körülbelül 27 ezer új eset fordul elő, ezzel pedig a stroke-betegség a harmadik leggyakoribb halálok a hazai népesség körében, mindemellett pedig a tartós ápolást igénylő állapotok leggyakoribb oka is.
A koponya-CT a legtöbbször alkalmazott diagnosztikus módszer. „Amennyiben a vizsgálat során intravénásan kontraszt anyagot juttatunk a beteg szervezetébe, képesek lehetünk az agyi ereket is ábrázolni” – részletezte a szakember. Hozzátette, hogy a mágneses rezonancia eljárás (MR) finomabb diagnosztikára alkalmas, jóval részletgazdagabban ábrázolja például az agyi tekervényeket, illetve a köztük húzódó barázdákat is. Rendelkezésre áll továbbá az angiográfia, azaz az érfestés eljárás, amely képes az agyi érképletek pontos ábrázolására, valamint ezen túlmenően az érbetegségek kezelésére is.
A képalkotó módszerek áttekintését követően dr. Szikora István rátért arra, hogy mi is az a neurointervenció. Mint fogalmazott, ez egy multidiszciplináris terület, amely különböző szakmák (neuroradiológia, neurológia, idegsebészet) együttműködésével művelhető eredményesen.
A munkánk célja, hogy a központi idegrendszer elsősorban érrendszeri kórképeit minimálisan invazív úton tudjuk megközelíteni, mégpedig valamilyen biológiailag preformált csatornán, például az érrendszeren keresztül
– magyarázta. Miután sikerült az érrendszeren keresztül megközelíteni a problémás területet, a következő lépés a kóros képlet morphológiai hibájának korrigálása valamilyen mechanikus eszközzel.
Forrás: SOTE
[otw_is sidebar=otw-sidebar-1]
